A hatalmas tanulság egyértelműen az, hogy megtörtént a természetes kiválasztódás a barátok terén, azaz önmaguktól megoldódtak azok az ügyek, melyekhez kétség fért. Kiderült, hogy ki az akire nincs szükségem és neki se rám, mint ahogy az is, ki az aki kíváncsi rám, függetlenül attól, hogy kinek vagyok a kije. A legtöbb esetben pedig beigazolódott, hogy megannyi hűséges és kitartó ember vesz körül. Letisztultak a faramuci helyzetek, és minden zsák foltra lelt. Köszönöm a bariknak, hogy elviselték egyre háklisabb természetemet!:)
A barátságok és én 2008-ban
2008.12.10. 15:45
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmatales.blog.hu/api/trackback/id/tr43815183
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Uzsó · http://3yjvb8 2008.12.10. 21:29:10
Mé', kinek vagy a kije??
emitales 2008.12.10. 21:32:34
a magam ura, néha meg nem
Uzsó · http://3yjvb8 2008.12.10. 21:34:56
Magad uram, ha nincs szolgád!
emitales 2008.12.10. 21:40:13
valamint minden szentnek maga felé hajlik az izé...