HTML

édesanyám, nem perdül a rokka!

írások arról, miszerint nem perdül a rokka, avagy könnyed történetek akármiről, tenkezű fotókkal ellátva...

Friss topikok

Linkblog

A jó cukor is aluszik...

emitales 2008.08.06. 22:37

Itt szemeztem egy ideje a svarctól kapott húsvéti nyuszival, kinek bendőjében megannyi színes tojáscukorka helyezkdett el. Bekaptam néhány szemet a műanyagcsodából, majd megnyílt az elmém. Felidéződtek gyerekkorom édességei, melyekből volna bátorságom egy kisebb csokrot összeállítani, bár a fognyűvő manócska miatt nem voltam egy édességcentrikus gyerek.

-Megboldogult nagymamám mindig hordott a táskájában krumplicukrot, melynél rosszabbat tán még sosem ettem, de a Nyugattól elzárt ínséges idők voltak azok, amikor is mindennek örültünk, ami ehető. (na persze barokkos túlzással, mert azért mégsem valamelyik háborúban nőttem fel...)

-Voltak itt szamba meg rumba szeletek, és az abc betűivel ellátott tejcsokiszeletkék, persze én mindig szigorúan E betűs csokit ettem, ami nyilván tele volt E-vel.

-Talán emlékeztek a limo italporra, amiből még véletlenül sem italt készítettünk, hanem direkt módon öntöttük a szánkba, és nem volt annál szebb látvány, mint amikor összeragadt a nyálunkkal:). Háromféle típust különböztettünk meg:

-műanyag üveges

-műanyag gyümölcsalakban elrejtett

-műanyag zacskós, nagyobb űrtartalommal, mint az eddigiek, netán family bag

-Kakasnyalóka a búcsúkból, meg olyan kerek-lapos, melybe rendszerint virágforma volt pásszírozva. Itt jegyezném meg a szintén búcsúfia kókuszos tekercset, illetve a törökmézet.(fúúúúúúúúúúúúúj)

-Volt egy olyan jégkrém, amit a mai napig hiányolok a palettáról, lehetnek itt mindenféle calippo-k, mert leginkább arra hasonlított. Képzeljünk el egy rámás kerek dobozt, az akkori mirelitlogó, az eszkimókislány képével. Nos ebbe volt fagyasztva málnás vagy epres jeges édesség, amit a szüleim gondosan felolvasztottak előzőleg a fűtőtesten. De csak, ha ötös érdemjeggyel tértem haza. Száj megnyal, váóóóóóóóóóóó!

-A későbbiekben menthetlenül a gumimacicukor lett a kedvencem, a mánia pedig a mai napig érvényes. Fűztem belőlük nyakláncot is, egy buli alkalmával azonban az éhes cimborák lerágcsálták a madzagról:)

-Egyetlen rákfene jut eszembe, egy bizonyos csokoládés kockasajt, meseautó néven. Tejóég! Az télleg mindennek a Mariana-árka vót. Ki volt az az állat, aki párosította a jól bevált mackósajtot, egy adag csokival?! Áááááááááááá.

Öreg koromra az édesség maximum egy müzli szelet, vagy a másik kedvenc, a túró rudi.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://emmatales.blog.hu/api/trackback/id/tr92604233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Uzsó 2008.08.07. 23:22:11

Emi, az epres-málnás jeges cucc felidézése övön aluli vót. Egyszerűen a rabja voltam, és azóta se tudom feldolgozni a hiányát... (kövér könnycseppet elmorzsol)
süti beállítások módosítása