Hát akkor megvilágosodtam. Hiába akar az ember mindenáron valamit, ahhoz, hogy az beteljesüljön, egy magasabb szintre kell jutni. Hiába hangzik ez most nagyon ezonak, tényleg ezt figyelem meg magamon. Világ életemben ódzkodtam a spirit megfejtésektől és hittem a nemes egyszerűségű magamban, most fityiszt mutat a gyakorlat. Tudniillik egyszerűen olyan béna dolgok történnek velem, hogy az már mindenkinek kellemetlen lehet.Az, hogy nem találkozom egy épkézláb pasival, aki bejön és fordítva is, még nem okoz akkora fejfájást, hiszen próbálom úgy felfogni, majd jön, ha jönnie kell, addig is meg tanulnom kell valamit ,mondjuk a kevésbé pasicentrikusságot, meg a magunkban való elcsendesedést.Úristen de utálom ezeket a mondatokat, a frász akar magában elcsendesedni.Szóval nem akarom extrém példaként felhozni a sajátomat, nyilván mindenki volt már egyedül, akár évekig is.De az mégiscsak súlyos, hogy ha nagyritkán megérint valaki és megfordul a fejemben a testiség gondolata, még az is börleszkbe torkollik.Így vagy úgy, de minden helyzetből az derül ki, hogy engem szellemi partnerként tekint az adott férfi, nem pedig egy vehemens nőként. Velem barátkozni akarnak.Ami megtisztelő is lehetne és az is, de könyörgöm. Védtelen, oltalmazásra szoruló nő vagyok, minden női fortéllyal és igénnyel együtt és kérem szépen, nem akarok több fiúbarátot!
A tanulság pedig:
Valamit nagyon meg kell tanulnom az elmúlt másfél évemből.Egy lecke van feladva számomra, amit míg meg nem fejtek, addig az átok úgy tűnik, itt lebeg a fejem felett.
Tanulás, konzekvencia jelentkezz!
Nem értek semmit!
