Dícsértessék a nyár!Megannyi szösz a levegőben,virágillat,hormonok burjánzása,lábikrák kivallantása,hosszú lépés(amúgy is meg emígy is).Csiklandoz a nap sugára,barnul a test,téli álom huss,kezdődjék a mindent elsöprő impulzuskavalkád!Madarat akarok fogni,futkározni akarok a mezőn,mezítláb akarok dolgozni menni,és főleg,nyaralni akarok Barcelonában,Toscánában,meg a francia rirviérán.Szeretnék a Balaton soundon koktélfogyasztás általi karmakómába esni és feketecseresznyét ropogtatni!A pólóimból bejövő pénzen pedig csináltatok galériát a pici gyűszűmbe,hogy elférjenek a ruháim,meg a cipőim:)Embernek nincs ugyanis annyi felesleges holmija és kiváltképp lábbelije,mint nekem,pedig már selejteztem a beköltözésnél,mégis Dunarekesztő a mennyiség."Nyár van,nyár,röpke lepke száll virágra,zümmög száz bogár."(Ez egy úttörőnóta volt anno,amit az énekkarban,ahová volt szerencsém napi két órát járni,előszeretettel kornyikáltuk,akár télen is,nem volt megállás,nem volt kézifék:))
Néhány gondolat a zenei általánosról.Az időszak ugye erősen a szocira korlátozódott,ami egyenlő volt a némiképp vaskalapos oktatási rendszerrel(nem mintha jobb lenne a ló másik oldala,ami manapság van),az énektagozat pedig maga volt Spárta.7 évesen, naponta két énekóra,elmélettel és gyakorlattal,ahol a gyakorlat egy választott hangszer tanulását és kötelező furulyaórákat tartalmazott,az elmélet pedig véget nem érő operataglalást.(furulyázni mondjuk kétségtelenül megtanultam,ha értitek mire akarok kilyukadni,az operákat azonban nem ismerem,kivéve az éj királynőjének áriáját,amitől háromfelé szaladok,ha meghallom.)Szóval ilyen kemény képzésben volt részem,és a poszt kapcsán egy nyári élmény is eszembe jut:
1983-ban Pálkövén volt énektábor,amiről nem sejthettük,hogy inkább erőltetett menet lesz,mint a szó szoros értelmében vett nyári heppitábor.Történt ugyanis,hogy amikor megérkeztünk,és a víz felé akartunk szaladni kapásból,mint ahogy az egyéb helyekről érkező gyerekek tették,megfújta az úttörősípot a tanárnéni és a soproniakat egy 50 fokos ebédlőbe tessékelte, ahol is kórusműveket kellett gyakorolni.Az ismerkedési est helyett pedig tiszteleghettünk a felhúzott tábori zászlónak,szintén dal formájában.Hát ennyit az énektagozat áldásos hatásairól.Ebédlőfehéren mentem haza,viszont durván képzett énekhanggal.
A nyár legyen kedves mindnyájatokkal!
https://youtube.com/watch?v=WNYxh_w6_kk
