Nem jellemző,hogy gyakran igénybe veszem a tömegközlekedés bármely formáját.Emberiszonyom van egyrészről,másrészt meg szeretek sétálni.Amint kisüt a nap,előszeretettel teszem gyalog az utat ából bébe.Ma azonban troli alkalmazásával jutottam haza,mert sietős volt a dolgom.Az utazás felért egy szociotanulmánnyal.Azt képzeljétek el,hogy egy épelméjű,vagy annak kinéző ember nem tartózkodott a járművön.Elképesztő arcokat láttam.Lynch simán castingolhatna egy-egy 78ason.Elnézést kérek embertársaimtól,de itt senki sem volt normális,az ziherejsztű.Persze Budapest koncentráltan olvasztótégelye a kettyósoknak.Első ízben felszállt egy sötétebb bőrű srác,aki egy sokol rádiót üvöltetett és kontrázott,reppelt a rádióból elhangzottakra.Nem jött zavarba,ahogy a jónép ferde szemmel nézett rá.Jól érezte magát,nem lehetett kihozni a sodrából.Aztán velem szemben ült egy éltesebb férfi,akinek a nyála el-elpottyant,mert néha elfelejtette visszaszívni.Amikor véletlenül eszébe jutott,azt meg hangos horkantás közepette tette.Hányingerem keletkezvén átültem egy másik ülésre,de mihaszna vót,hiszen ott egy eszelős fejű ősz úr ült,aki nem vette le rólam a szemét,de szemmel láthatóan csak meredt a semmibe,nem nagyon volt célpontja nézésének.Azt hiszem percekig úgy is maradt.Ijesztő volt.Aztán felszállt egy hölgy,aki el is akadt a sofőrnél és hangosan navigálta,merre menjen és miképp állnak éppen a jelzőlámpák.A cérnám elszakadván leszálltam,de ez már azon a ponton volt,amikor egy tolókocsis srác kéretőzött fel,hogy pénzt kérjen hangos mantrázás közben:-Segítsenek kérem,éhes vagyok.

Kész.Mit keresek én itt?